Quintess Spektrum Programok tudományos háttere

Összeállította: Dr. Borbényi Erika onkológus, klinikai főorvos, a Quintess Rózsa programjának vezetője

Dean Ornish professzor, a Preventive Medicine Research Institute, Sausalito, California megalapítója az University of California, San Francisco klinikai belgyógyász professzora. Dr. Ornish több mint harminc évvel ezelőtt direkt klinikai vizsgálatokkal igazolta, és élvonalbeli, magas impakt faktorú orvostudományi közleményekben publikálta, hogy a súlyos koszorúér-betegség progressziója átfogó életmódváltással megállítható, sőt bizonyos reverzibilitás is észlelhető gyógyszerek, illetve sebészeti beavatkozás nélkül.
Az Ornish program négy alapeleme:

  • Zsírszegény, csaknem lakto-ovo-vegetáriánus diéta, amelyben alapelv a koleszterol és telített zsírok eliminálása. A bevitt összenergia 10%-a adódhat zsírokból, és a napi koleszterin bevitel felső határa 5 g. Emellett a javasolt összenergia további 20 %-a protein, 70 %-a szénhidrát eredetű kell, hogy legyen.
  • Fokozatosan felépített, rendszeres mozgásprogram, ami aerob tréningből és napi rendszerességű jógagyakorlásból áll.
  • A stresszkezeléshez a jóga, meditáció, speciális légzőgyakorlatok és relaxáció tartozik.
  • Heti rendszerességű, támogató csoportban való részvétel, amelynek légkörében a betegek megnyílhatnak, beszélhetnek mélyebb érzéseikről, gondolataikról és megtapasztalhatják a csoport támogató erejét.

A cardiovasculáris, bypass műtétre váró betegek csoportjában már két hét alatt csökkent az anginák száma. Egy év Ornish kezelés után 82%-kal (szignifikánsan) kevesebb szűkület volt látható a képalkotókon és 91%-kal kevesebb angina fordult elő. Az Am J Cardiol 2008-ban közölte az Ornish életmód programnak az angina pectoris-ra ill. az atheroscleroticus rizikófaktorokra gyakorolt hatásának kimutatására indított multisite vizsgálat eredményeit. 12 hét alatt a betegek 74%-a lett angina-mentes, de további 9%-nál is csak enyhébb anginás panaszok jelentkeztek.
Ornish és munkatársai legújabb, randomizált, kontrollált vizsgálatai arra utalnak, hogy a fenti életmódváltás bizonyos körülmények között megállítja a prosztatarák progresszióját is. A Prostate Cancer Lifestyle Trial eredményeit a Journal of Urology közölte, amely szerint szignifikáns eltérés mutatkozott a betegség előrehaladását illetően, de még markánsabb eredmény volt az, hogy a prosztata ráksejtek (LNCaP) in vitro növekedését a kísérleti, életmódváltó csoport széruma 70%-ban gátolta, míg csak 9%-ban a kontroll csoporté. Fenti mechanizmus alapján Ornish professzor ajánlása szerint életmódváltó programja az emlőrák relapsus prevencióban is hatékony.
A következő figyelemfelkeltő közleményt a Lancet Oncology cikke jelentette (Ornish D, Lin J, Daubenmier J, et al. Increased telomerase activity and comprehensive lifestyle changes: a pilot study. Lancet Oncol. 2008;11:1048-57),
amely az életmód változásnak a mononukleáris sejtek telomeráz aktivitására gyakorolt hatását vizsgálta. A study során Ornish és Elizabeth Blackburn prosztatarákos betegek perifériás mononukleáris sejtjeit vizsgálták három hónap intenzív és szigorúan kontrollált komplex életmód változtatás után, és azt találták, hogy az intenzív életmódváltás hatására 3 hónap után a telomeráz enzim aktivitása szignifikánsan emelkedett (közel 30%!) a betegek perifériás mononukleáris sejtjeiben (PBMC), egyidejűleg az LDL és az összkoleszterin szint csökkenésével. Korunk közismert közegészségügyi jelensége hogy az oxidativ stress és krónikus gyulladások hátterében minden kétséget kizáróan jelen van az egészségtelen táplálkozás és az elégtelen mozgás rizikófaktora is. Jól ismert a kóros obesitás, a metabolikus szindróma, és a krónikus érzelmi feszültség kapcsolata is. Kimutatták hogy a túlsúlyossággal kapcsolt lehet a rövidülő telomer, de ez a folyamat az életmód radikális változtatásával jelentősen lassítható illetve visszafordítható.
Ornish professzor életmódprogramját, módszerét Magyarországon a Quintess munkacsoportja dolgozta ki primer, secunder illetve tercier prevenciós céllal.
PRIMER PREVENCIÓ — HEALTHY LIVING PROGRAM
Dr. Dean Ornish programja jelenleg az egyetlen tudományos alapokon nyugvó komplex életmódprogram a világon. Újdonsága mindenekelőtt abban rejlik, hogy a régi módszerekkel szakítva nem a lemondásra, aszkézisre, önmegtartóztatásra, önsanyargatásra bíztatja követőit, hanem a 21. századi tudomány teljes arzenálját bevetve bizonyítja, hogy felgyorsult, stresszel teli, civilizációs betegségekkel terhelt korunkban is lehet örömmel, kiegyensúlyozottan, egészségesen, testi, lelki, mentális funkcióink teljes birtokában sokáig élni. A Quintess Healthy Living Program olyan új, modern irányvonalat képvisel, amely az életmódra vonatkozó átfogó programjával a személyes fejlődésen és jólléten (well-being) keresztül biztosítja az egészségmegőrzést és a teljesítmény növekedését az élet minden területén.
A program azoknak a 30 év feletti, tudatos férfiaknak és nőknek ajánlott, akik nagy szellemi és lelki leterheltséget jelentő munkájuk mellett/miatt odafigyelnek egészségük megőrzésére, törekednek a „work-life balance” kialakítására, sikeresen akarják felvenni a versenyt a civilizációs betegségekkel és szeretnék mindennapjaikat a jelenleginél sokkal jobb közérzetben tölteni. Akik számára az élet minősége a hétköznapokban sem mindegy, akik szeretnének sokáig élni, elkerülve mindazt, ami elkerülhető, és késleltetve azt, ami törvényszerűen bekövetkezik.
SECUNDER PREVENCIÓ — SZÍVBARÁT PROGRAM — A SZÍV- ÉS ÉRBETEGEK REHABILITÁCIÓJA
Ismeretes, hogy hazánkban az összhalálozás több mint felét a szív- és érbetegségek okozzák. Az INTEHEART Study publikációja óta (2004, The Lancet) azt is tudjuk, hogy a szívbetegségek több mint 90%-a megváltoztatható (elsősorban az életmódbeli) tényezőkre vezethető vissza.
Ornish professzor munkásága igazolta, hogy az embereket érdemes motiválni az életmódváltásra, és programja segítséget nyújt abban, hogy az életmódváltás maradéktalanul sikeres legyen. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a stressz-feldolgozó készségek és a kommunikációs stratégiák elsajátítása létfontosságú az említett betegségcsoportban. A Szívbarát Program fenti tudás átadása mellett figyelembe veszi az európai és hazai primer és szekunder prevenciós ajánlásokat is.
A programot minden szívinfarktuson, koszorúér-tágításon — Percutaneous Transluminal Coronary Angioplasty (PTCA), illetve bypass műtéten átesett betegnek javasoljuk, az akut eseményt vagy beavatkozást követően. Ugyancsak javasolt stabil angina pectoris esetén is. A programba az idevonatkozó Eü. Minisztériumi szakmai protokollban („Ischaemiás szívbetegek rehabilitációja”) leírt, alacsony- és közepes kockázatú betegként megjelölt, legalább egy hónapja nem dohányzó betegek kerülhetnek. A program a beállított gyógyszeres kezelés mellett zajlik. Amennyiben felmerül gyógyszer-módosítás szükségessége, szakembereink konzultálnak a beteg gondozó kardiológusával.
TERCIER PREVENCIÓ — RÓZSA PROGRAM — EMLŐRÁK RELAPSUS PREVENCIÓ
Az onkológiai kezelések néhány évtizedes története során már a 20. század hetvenes-nyolcvanas éveiben megfogalmazódott a túlélésre törekvő kezelések mellett a minőségi túlélést célul kitűző szemléletmód szükségessége. Ez egyrészt az onkológiai kezelések személyre szabottságában, a célzott terápiák térhódításában, a kezelések melletti gyógyszeres szupportációk fejlődésében, másrészt az életminőséget javító életmódi tényezők kutatásában nyilvánult meg. Elindult egy olyan folyamat, amely az életmódi tényezők megváltoztatásával kívánta megtámogatni az onkoterápiás kezelések hatékonyságát és eredményességét a minőségi túlélés tekintetében (WINS, WHEL, LISA study). A jelenlegi, szerteágazó vizsgálatok, bár sokfajta eredményt hoztak, egy ponton megegyeznek: az életmódváltás és a csoporterő jelentősen javítja az emlődaganatos betegek életminőségét. Hivatkozva az Európai Rákkódex állásfoglalásaira, hazánkban Eckhardt Sándor Professzor már a 20. század kilencvenes éveiben felhívta a figyelmet a tercier prevenció fontosságára a daganatos betegségek tekintetében. A 2006-ban meghirdetett Nemzeti Rákellenes program ugyancsak célul tűzte ki a rehabilitáció (tercier prevenció) ügyét, és szorgalmazza egyúttal egy tanácsadó szolgálat működtetését, amely segítséget nyújt a különböző hatékony alternatív gyógyító eljárások elérésében. Természetesen ma már nem alternatív terápiákról beszélünk, hiszen világszerte elindultak olyan vizsgálatok, ahol az életmód szerepét vizsgálták, vizsgálják a relapsus megelőzésben, így a nómenklatúra inkább az integrativitás felé hajlik.
A programba lépés feltétele: emlőrák aktív onkológiai kezelését követően, kontrollvizsgálattal igazolt complett remissio (CR), vagy stable disease (SD), illetve az előírt rendszeres kontrollvizsgálatok elvégzése a gondozó onkológusnál.
A modern tudományos orvoslás általában szkeptikus az életmód változtatás szerepét illetően, azonban Ornish és a Nobel díjas Elizabeth Blackburn közös tudományos eredményei mindenképpen felkeltik figyelmünket és megfontolásra, továbbgondolásra érdemesek. Egyes életmódtényezők, amelyek bizonyítottan kapcsolhatóak a daganatos és kardiovaszkuláris betegségek kockázatának fokozásához, sőt alapvetően életminőségünk csökkentésében is szerepük van, jelentősen — de úgy tűnik, reverzibilisen — hatnak a telomerák „karbantartási rendszerére”, és nagy valószínűséggel ez képezi hatásuk molekulárbiológiai alapjait.